Gyakran ismételt kérdések: Névtelen szerencsejátékosok

Klikkelj a kérdésre a válaszért

Mi a szerencsejáték függőség?

A Névtelen Szerencsejátékosok számára leginkább elfogadható meghatározás szerint a szerencsejáték-függőség egy progresszív természetű betegség, amelyet nem lehet meggyógyítani, azonban fel lehet tartóztatni. Mielőtt a szerencsejátékosok eljönnek a Névtelen Szerencsejátékosok közé, azt hiszik magukról, hogy laza erkölcsűek vagy egyszerűen csak „nem jók”. A Névtelen Szerencsejátékosok álláspontja az, hogy a játékfüggők nagyon beteg emberek, akik felépülhetnek, ha a legjobb tudásuk szerint követnek egy egyszerű programot, amely már több ezer férfinak és nőnek segített felépülni játékbetegségükből.

Mi az első dolog, amit egy szerencsejáték-függőnek tennie kell, hogy abba tudja hagyni a játékot?

Először is hajlandónak kell lennie elfogadni azt a tényt, hogy egy progresszív betegség szorításában él, és vágynia kell arra, hogy felépüljön. A tapasztalataink bizonyították, hogy a Névtelen Szerencsejátékosok programja mindig működik, bárkinél, aki abba akarja hagyni a játékot, viszont sohasem működik azoknál, akik nem szembesülnek teljesen e betegség természetével.

Hogyan tudod megállapítani, hogy kényszeres szenvedélyes szerencsejátékos vagy-e?

Kizárólag a saját belátásodra van bízva. Az emberek többsége csak akkor fordul a Névtelen Szerencsejátékosokhoz, amikor hajlandók belátni, hogy a szerencsejáték legyőzte őket. A Névtelen Szerencsejátékosok közösségében kényszeres szenvedélyes szerencsejátékosnak azt hívjuk, akinek a szenvedélye egyre intenzívebben és folyamatosan problémát okoz az életében. Sok Névtelen Szerencsejátékos félelmetes tapasztalatokon ment át, mielőtt készen állt volna arra, hogy elfogadja a segítséget. Mások lassú, kevésbé drámai hanyatláson mentek keresztül, amely végül eljuttatta őket arra a pontra, ahol beismerték a vereséget.

Tud a játékfüggő valaha is normálisan játszani?

Nem. Az első tét ugyanolyan probléma a játékfüggőnek, mint az első pohár az alkoholistának. Előbb vagy utóbb vissza fog esni ugyanabba az önpusztító mintájú életvitelbe.

Ha az ember már egyszer átlépte azt a láthatatlan határvonalat, ami a felelőtlen és kontroll nélküli játékot határolja, akkor soha nem nyeri vissza az irányítást. Pár hónap kihagyás után, néhány tagunk kísérletképpen elkezdett újra játszani, kis tétekkel, és mindig katasztrofális volt az eredmény. A régi megszállottság elkerülhetetlenül visszatért. A tapasztalatunk azt mutatja, hogy választhatunk: lehet játszani, fogadni és elzülleni, vagy lehet nem játszani és egy jobb életet élni.

Miért nem tudja egyszerűen az akaraterejével abbahagyni a játékot az, aki függő?

Mi azt valljuk, hogy a legtöbb ember felismeri, ha őszinte önmagához, hogy néhány dolog megoldásához kevés az akaraterő. Sok olyan játékost ismertünk, akik képesek voltak hosszabb ideig tartózkodni a játéktól, de bizonyos körülmények között, gondolkodás nélkül elkezdtek játszani. A védelem, amiben bíztak – az akaraterő – eltűnt, mielőtt valami jelentéktelen okból kifolyólag elkezdtek játszani. Arra jöttünk rá, hogy az akaraterő és az önismeret nem segít az ilyen mentális „snitteknél”, azonban a spirituális értékekhez való ragaszkodás megoldhatja problémáinkat. A legtöbbünk úgy érzi, a hit egy nálunk hatalmasabb Erőben elkerülhetetlenül szükséges tényező, hogy fenntartsuk a szerencsejátéktól való tartózkodás vágyát.

A Névtelen Szerencsejátékosok közösségének tagjai ellátogatnak olyan helyekre, ahol a szerencsejátékot űzik annak érdekében, hogy olyan korábbi tagokat segítsenek, akik még mindig játszanak?

Nem. Az ilyen játékosok családjai és barátai több alkalommal is kérték közbenjárásunkat, azonban az derült ki, hogy az ilyen beavatkozásunk nem jelent valódi segítséget. Igazság szerint előfordult, hogy azt éreztük, hátráltattuk valamely tagunk későbbi felépülését kéretlen jelenlétünkkel. Itt arról az alapelvről van szó, amely szerint a játékfüggőnek kell akarnia a segítséget, mielőtt azt mi ajánlanánk fel a számára.

Én csak időnként játszom. Szükségem van-e a Névtelen Szerencsejátékosokra?

Igen. Azok a játékfüggők, akik csatlakoztak hozzánk, azt mondták, habár csak alkalmanként játszottak, a játékok közötti időszakok nem az építő gondolkodásról szóltak. Ezeknek az időszakoknak jellemzője volt: az idegesség, az irritáltság, a frusztráció, a határozatlanság és a személyes kapcsolatok leépülése. Ezek az emberek gyakran találnak megoldást a Névtelen Szerencsejátékosok programjában, személyiséghibáik megszüntetésére és útmutatást jellemük építéséhez.

A SZERENCSEJÁTÉKOT a következőképpen definiáljuk egy kényszeres szenvedélyes szerencsejátékosnak: Szerencsejátéknak számít akármilyen fogadás vagy játék, magunknak vagy másoknak, pénzért vagy anélkül, akármilyen jelentéktelen összeggel, akkor, ha a végeredmény nem biztos, vagy valamilyen esélytől, vagy „képességtől” függ.

Ha csatlakozom a Névtelen Szerencsejátékosokhoz, nem fogja mindenki megtudni, hogy kényszeres, szenvedélyes szerencsejátékos vagyok?

A legtöbb tagunk már azt megelőzően komoly „játékos hírnevet” szerzett magának, hogy a Névtelen Szerencsejátékosokhoz fordult volna segítségért. Játékszenvedélyük az esetek többségében nem  volt féltve őrzött titok.  Épp ezért szokatlan volna, ha ezek után az a jó hír, hogy tartózkodnak a szerencsejátékoktól, nem váltana ki reakciókat. Mindazonáltal, a Névtelen Szerencsejátékosokhoz való tartozásról kizárólag a tagok maguk beszélhetnek, azonban ők is csak olyan formában, hogy az a Névtelen Szerencsejátékosok közössége számára ne jelentsen terhet.

Ha abbahagyom a szerencsejátékot, ez nem okoz majd nehézséget számomra néhány esetben, hogy megtartsam gyümölcsöző üzleti és társadalmi kapcsolataimat?

Mi úgy gondoljuk, hogy nem. A világon elvégzett értelmes munka  jó része nem jár felelőtlen pénzügyi jellegű kockázatvállalással. Az üzleti élet, az ipar és egyáltalán a szakmai élet vezetői jelentős sikereket értek el anélkül, hogy meg tudtak volna különböztetni két kártyalapot, illetve tudták volna, hogy a lóversenypályán melyik irányba futnak a lovak. A társadalmi  kapcsolatok körében az újonnan érkező hamarosan értékelni kezdi mindazon számos kellemes és inspiráló tevékenységet, amelynek semmi köze a szerencsejátékokhoz.

Hogyan tudja valaki abbahagyni a játékot a Névtelen Szerencsejátékosok Programjának segítségével?

A személyiségének pozitív irányba való gyökeres megváltoztatásával. Ez elérhető a Névtelen Szerencsejátékosok Felépülési és Egység Programjának alapelveiben való hittel és azok követésével. Nincsen lerövidíthető út, hogy megszerezzük ezt a hitet és felismerést. A felépülés ebből az egyik legérthetetlenebb és legalattomosabb szenvedélybetegségből kitartó erőfeszítést kíván. Becsületesség, NYITOTT Gondolkodás és akaraterő, ezek a felépülés kulcsszavai.

Fel tud épülni egy személy pusztán azáltal, hogy a Névtelen Szerencsejátékosok irodalmát, valamint a kényszeres szenvedélyes szerencsejáték tárgyában írott orvosi  szakkönyveket olvassa?

Néha előfordul, de nem ez a jellemző. A Névtelen Szerencsejátékosok Programja akkor működik a legjobban az egyén számára, ha az egyén felismeri és elfogadja, hogy a program úgy íródott, hogy más emberekkel együtt veszünk részt rajta. A Névtelen Szerencsejátékosok valamely csoportjában más szenvedélyes szerencsejátékosokkal elvégzett közös munkában találhatja meg az egyén  a szükséges megértést és támogatást. Egy komfortot biztosító és elfogadó környezetben tudnak beszélni múltbéli tapasztalataikról és a jelenben felmerülő problémáikról. Ahelyett, hogy egyedül és félreértve éreznék magukat, azt tapasztalják, hogy elfogadják őket és szükség van rájuk.

A Névtelen Szerencsejátékosok bűnként tekintenek a szerencsejátékra?

Nem.

Fontos-e tudni, hogy miért játszottunk?

Talán, de sok tagunk abbahagyta a szerencsejátékot anélkül, hogy megtudta volna, hogy miért is játszott.

Mik a kényszeres szenvedélyes szerencsejátékosok jellegzetes magatartás formái?

  • KÉPTELEN ÉS NEM HAJLANDÓ ELFOGADNI A VALÓSÁGOT. Innen adódik a szerencsejáték álomvilágába menekülés.
  • ÉRZELMI BIZONYTALANSÁG. Egy játékfüggő ember csak akkor érzi jól magát, amikor játszik. Elég gyakori, hogy a Névtelen Szerencsejátékosok tagja ezt mondja: „Az egyedüli helyzet amikor úgy éreztem, hogy tartozom valahova, az játék közben volt. Kellemesen és biztonságban éreztem magam. Nem voltak nagy elvárások rám nézve. Tudtam, hogy ezzel pusztítom önmagam, mégis volt egy fajta biztonságérzetem.”
  • ÉRETLENSÉG. Gyakori probléma a játékfüggőknél, hogy elvárják az élettől a jó dolgokat, de tenni nem tesznek semmit. Sok Névtelen Szerencsejátékos elfogadja azt a tényt, hogy nem akartak még felnőni. Tudat alatt úgy érezték, hogy elkerülhetik a felelősség vállalását azzal, ha bámulják a rulett kerék forgását vagy a lapok leosztását. És így, a felelősség előli menekülés, tudatalatti függőség lett. A játékfüggők belső késztetést éreznek, hogy ők legyenek a "nagymenők", és erősnek akarják érezni magukat. A szenvedélyes szerencsejátékos bármit megtesz (gyakran antiszociális dolgokat is), hogy fenntartsa azt a képet, amit másoknak akar mutatni. Van még egy olyan elmélet is, hogy a szenvedélyes szerencsejátékos tudat alatt veszíteni akar, hogy megbüntesse magát. Sok bizonyíték szól e teória mellett.

Milyen a kényszeres szenvedélyes szerencsejátékos álomvilága?

Ez is gyakori közös jellemzője a szenvedélyes szerencsejátékosoknak. Nagyon sok időt töltenek azzal, hogy arról ábrándoznak mit fognak csinálni, ha megnyerik a „NAGY NYEREMÉNYT”. Gyakran látják önmagukat emberbarátnak és vonzó egyéniségnek. Álmodozhatnak arról, hogy majd vesznek a családtagoknak, barátoknak új kocsit, bundát és egyéb luxuscikkeket. A szenvedélyes szerencsejátékosok gyakran látják magukat, amint kellemes életet élnek abból a sok pénzből, amit nyernek, ha bejön a „szisztémájuk”. Szolgák, szép ruhák, luxus lakások, elragadó barátok, jachtok és világ körüli utak, csak néhány csodás dolog, ami karnyújtásnyira van, miután megnyerték azt a bizonyos „NAGY NYEREMÉNYT”.

Sajnálatos, de úgy tűnik soha sincs akkora nyeremény, hogy az álmok közül akár a legkisebb is teljesülhessen. Ha nyernek, akkor egyre nagyobb álmokat dédelgetnek, és azért játszanak, ha vesztenek, akkor teljesen összetörnek, mert szétfoszlik álomképük, és még elkeseredettebben játszanak és még nagyobb álmot „álmodnak”, és természetesen, még jobban szenvednek. Senki sem képes meggyőzni őket, hogy nyerési szisztémáik sohasem fognak működni. Azt hiszik, hogy álmuk valóra fog válni, mert e nélkül az álomvilág nélkül, nem tudnák elviselni az életet.

Nem lehet, hogy szenvedélyes szerencsejáték eredete anyagi probléma?

Nem, a függőség alapja érzelmi jellegű. A betegség szorításában vergődő ember hegyeket épít szemmel láthatóan megoldhatatlan problémákból. Természetesen, létrejönnek anyagi problémák, de emellett megjelennek a munkahelyi, a magánéletbeli és a jogi problémák is. A szenvedélyes szerencsejátékos úgy találja, hogy eltűnnek a barátai, és a rokonai elutasítják őt. A sok probléma közül, melyet felhalmozott talán az anyagi tűnik a legkönnyebben megoldhatónak. Amikor egy szenvedélyes szerencsejátékos belép a Névtelen Szerencsejátékosok közé, és felhagy a játékkal, a bevételei általában megnőnek, és nincs meg többé az a pénz kiesés, amelyet a játékszenvedély okozott, és rövid időn belül enyhül a nyomás. A Névtelen Szerencsejátékosok azt vallják, hogy a legjobb út az anyagi biztonság felé a kemény munka és a tartozások kifizetése. Pénz kölcsönkérése vagy kölcsönadása a közösségen belül árt a felépülésnek, ezért nem javasoljuk.

Az egyik legnehezebb és legtöbb időt igénylő feladat, amellyel szembe kell néznünk, az saját magunk megváltoztatása. A legtöbb Névtelen Szerencsejátékos ezt a legnagyobb kihívásnak tekinti, amelyhez azonnal hozzá kell látni, és egész életén keresztül folytatni kell.

Ki csatlakozhat a Névtelen Szerencsejátékosok közösségéhez?

Bárki, aki abba akarja hagyni a játékot. A Névtelen Szerencsejátékok közösségéhez való tartozásnak nincsenek további szabályai vagy feltételei.

Mennyibe kerül csatlakozni a Névtelen Szerencsejátékosok közösségéhez?

A Névtelen Szerencsejátékosok közösségéhez való tartozásnak nincsenek anyagi vonzatai. Az újonnan érkezőnek nem kell aláírnia semmit, és nem kell semmilyen kötelezettséget vállalnia. Mindazonáltal, a gyűléseink és a GA szolgálat kapcsán ténylegesen merülnek fel költségeink. Tekintettel arra, hogy a Névtelen Szerencsejátékosok közössége a hagyományok szerint önfenntartó és elutasítja a külső hozzájárulásokat, ezen kiadásokat a tagok önkéntes felajánlásaiból fedezzük. A tapasztalatunk azt mutatja, hogy e pénzügyi jellegű felelősség elfogadása  fontos eleme egyéni felépülésünknek és a csoportok növekedésének fenntartásának.

Miért névtelenek a Névtelen Szerencsejátékosok?

A névtelenség a közösségünkön belüli egység fenntartásának legfőbb gyakorlati letéteményese. Ennek a sajtó, a rádió, a film és a televízió szférájában történő gyakorlati alkalmazásával kiküszöböltük annak lehetőségét, hogy az egyén kerüljön reflektorfénybe; ennek megfelelően, nem kellett szembesülnünk belső hatalmi és presztízs harcokkal, amelyek minden bizonnyal rendkívül károsnak bizonyulnának az alapvető fontosságú egységünkre nézve.

A névtelenség nagy értéknek bizonyul az új tagok  esetében is, akik kezdetben úgy érezhetik, hogy a probléma  megbélyegzettséggel jár együtt. Ennélfogva az újonnan érkező számára olyan fokú anonimitás biztosított, amilyet akar.

És – ami még ennél is fontosabb – arra kezdünk rájönni, hogy a névtelenségnek hatalmas spirituális jelentősége is van. Folytonosan arra emlékeztet bennünket, hogy az elvek előbbre valók, mint az egyes személyek.

Egyéni felépülésünk megköveteli, hogy lemondjunk a személyes érdemekről… így, a Névtelen Szerencsejátékosok mozgalma nemcsak pártolja, de megpróbálja gyakorolni is a tiszta alázatot, és hiszünk abban, hogy a még nagyobb fokú alázat vezethet arra, hogy békében és biztonságban élhessünk az elkövetkező éveink során.

A Névtelen Szerencsejátékosok közössége egy vallási közösség?

Nem. A Névtelen Szerencsejátékosok közössége számos különböző vallási meggyőződésű tagból, agnosztikusokból és ateistákból tevődik össze. Tekintettel arra, hogy a GA tagsághoz nem szükséges semmilyen adott vallási meggyőződés, a GA nem definiálható vallási közösségként. A Névtelen Szerencsejátékosok felépülési programja bizonyos spirituális értékek elfogadásán alapul, azonban a tagok szabadon értelmezhetik ezen alapelveket.